GK-interjú - Mi a siker titka? Mit tenne ma másként? Milyen lehetőségei vannak a mikro-, kis és középvállalkozásoknak? Milyen gazdaságpolitikai lépéseket tart szükségesnek? E kérdésekre ad választ dr. Karsai Béla, a FMKIK alelnöke.

Lehetőség ma is van

GK-interjú - Mi a siker titka? Mit tenne ma másként? Milyen lehetőségei vannak a mikro-, kis és középvállalkozásoknak? Milyen gazdaságpolitikai lépéseket tart szükségesnek? E kérdésekre ad választ dr. Karsai Béla, a FMKIK alelnöke.

  1. | Szerző: Klecska Ernő

-  A siker titka  megbízható, kiszámítható vállalkozóként jó minőségű terméket szállítani. Ami pedig a kezdeti sikereinket illeti: az 1990-es években megvásároltuk a világ vezető technológiáját, kiváló gépparkunkkal az akkori műanyagiparnál lényegesen jobb minőséget tudtunk szállítani. Azóta Magyarországon a műanyagipar sokat fejlődött, és a gyártásminőségből adódó akkori különbségek mára eltűntek. Jelenleg inkább a szolgáltatás minőségével lehet előnyt szerezni. -  A 90-es években örültem annak, ha gyengébb vállalatokat vásárolhattam, ezeket feljavítva meg tudtam menteni munkahelyeket. Az tény, hogy rám, illetve a menedzsmentre sokkal nehezebb feladat hárul amiatt, hogy hét helyszínen vannak tagvállalataink az országban, illetve Erdélyben. Ha a mai tudásommal újrakezdhetném, kevesebb területen, nagyobb méretre törekednék.

A Karsai-csoport ma hét helyszínen van jelen tagvállalataink az országban, illetve Erdélyben (Fotó: Nagy Norbert)

- Sokkal nagyobb lehetőségek vannak a magyar kis- és középvállalkozásokban, mint amennyit el tudunk képzelni. Hogy miért van ez másként? A rendszerváltozás óta folyamatosan belénk táplált kishitűség miatt. El tudják képzelni, mi történne akkor, ha nem léteznének multinacionális cégek? Nyilvánvalóan akkor mi magunk kezdenénk el televíziót, rádiót, hűtőszekrény, autóbuszt fejleszteni és gyártani, mint ahogyan tettük ezt 30-40-50 évvel ezelőtt. Tehát nem történne semmi rendkívüli az országban, azt is mondhatnám, hogy helyreállna a rend.  De mivel jelen vannak, gazdasági vezetőinknek döntést kell hozniuk, mit preferálnak: a multinacionális cégeket, vagy a kis- és középvállalkozásokat, esetleg találnak egy ideális egyensúlyt?  Magyarországon most igazán eljött annak az ideje, hogy azt a nagyvállalati dominanciát, amit a multinacionális vállalatok képviselnek és kérnek, felváltsa egy kis-, közepes vállalkozói preferencia. Szerintem fontos kérdés lesz az a mindenkori magyar kormány számára  - de  a világ minden országában is -, hogy észrevegyék: saját kisvállalkozóik sokkal több munkahelyet fognak teremteni, sokkal több innovatív terméket piacra dobni, és sokkal rugalmasabban, egészségesebb termékekkel fogják ellátni a társadalmat. Ha e felismerés nem következik be, és a gazdaság-szerveződés továbbra is a nagyvállalatokra épül, nem tudunk kimozdulni a jelenlegi nehéz helyzetből. Az a magyar vállalkozói réteg ugyanis, amely jelentős innovációt tud maga mögött, nem tud előre lépni, mert nincs hozzá forrása, mert esetenként azok kapják a pályázati pénzeket, állami támogatásokat, akik egyébként sem forráshiányosak. Az a vállalkozás, amelyik jó innovatív termékkel rendelkezik, megtalálja a módját, hogy túllépjen Magyarország határain, és exportáljon. Az innováció lehet az egyik kitörési pontja az országnak és a kisvállalkozóknak. - Kormányunknak túl kell jutnia azon, hogy a multinacionális cégeket túlpreferálja. A jelenleg érvényben lévő szigorú ellenőrzési rendszer miatt például a hazai vállalkozók nem tudják teljesíteni azokat a kritériumokat, amelyeket a pályázatok előírnak. A magyar vállalatok kizárólag akkor tudnának előre lépni az uniós pályázatok lehívásában, ha bizonyos területeken nagyvonalúbban kezelnék a pályázati előírásokat, és a visszaélők öt százaléka miatt nem büntetnék a becsületesen pályázók 95 százalékát. Rendkívüli jelentőséggel bír az innováció támogatása is. Lényegesen több fejlesztés valósulhatna meg, ha az adótörvények megalkotásakor figyelembe vennék, hogy a fejlesztési tevékenység mindig később térül meg. Többféle módon értelmezhető gumiszabályok vannak jelenleg érvényben, és ennek következményeként nagyon sokan - így mi is -, úgy gondolkodunk, hogy ha öt év múlva egy más olvasatban kiderülne, nem jó az elszámolás, többszörösét vinné el a büntetés, mint a most leírt adókedvezmény. Sokan a kiszabható magas büntetési tételek miatt inkább nem élnek az innováció adta kedvezményekkel, támogatással, pedig az európai piacokon a kutatás-fejlesztés miatt tehetnénk szert versenyelőnyre.

tetszett a cikk?

Ossza meg ismeröseivel!